Szinonimaszótár

alcím szinonimái

főnév
  • kiegészítés, kiegészítő cím
  • fejezetcím

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

lelécel

ige
  • (szleng): eltávozik, elfut, eltűnik, elmenekül, elszökik, odébbáll, elillan, kereket old, elszelel, olajra lép (szleng), elpárolog (bizalmas), lelép (bizalmas), megpattan (szleng), lekopik (szleng), dobbant (szleng), ellóg (szleng), elspurizik (szleng), elhúzza a csíkot (szleng), télakol (szleng)

mennydörgés

főnév
  • égzengés, dörgés, égdörgés, égzörgés (tájnyelvi)
  • (választékos): robaj, moraj, morajlás, dübörgés, zengés, dördülés, csattanás, zúgás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a alcím szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

aggódó

melléknév
  • aggodalmas, aggodalmaskodó, aggályos, aggályoskodó, nyugtalan, izgatott, szorongó, tűkön ülő, aggó (régies)

ál

melléknév
  • hamis, tettetett, pszeudo-, látszat-, mű-, koholt, talmi, csinált, állítólagos

ártér

főnév
  • árterület, dagálytér, hullámtér

igény

főnév
  • kívánság, követelés, óhajtás, szükséglet, kívánalom, jogosultság, kereslet, kereset (szaknyelvi)

átcsúszik

ige
  • átkúszik, átbújik, átmegy, átsiklik, átvergődik, átevickél

beburkol

ige
  • becsavar, becsomagol, beteker, bepólyál
  • (füst, köd): befed, elborít, beborít, betakar, eltakar
  • kipadlóz, kicsempéz
  • beborít, befed
  • (szleng): elfogyaszt, megeszik, felfal, bezabál (durva), bepakol (bizalmas)

dehogy

kötőszó
  • dehogyis, hogyne, hogyisne, ugyan, ugyan már, csudát, fenét, frászt, szó sincs róla, távolról sem, a világért sem, semmi esetre sem, isten ments
  • (tájnyelvi): mihelyt, alighogy

bömböl

ige
  • bőg, üvölt
  • (ágyú): morajlik, zúg, dörög
  • bőg, ordít, óbégat, bőköl (tájnyelvi), koákol (tájnyelvi)

áldozatkészség

főnév
  • önzetlenség, irgalmasság, jótékonyság, bőkezűség, adakozás, altruizmus (szaknyelvi)
  • lemondás, önfeláldozás, abnegáció (régies)

adósság

főnév
  • tartozás, kölcsön, hátralék, kötelezettség, hiány, sár (szleng)

apad

ige
  • süllyed, hüttyed (tájnyelvi), szállad (régies)
  • fogy, fogyatkozik, csökken, kevesbül, kevesbedik
  • (választékos): alábbhagy, alábbszáll, mérséklődik, lohad, csillapodik, csitul, megcsappan

borotvaecset

főnév
  • borotvapamacs, pamacs, borotválkozóecset, borbélyecset, ecset

állandó

melléknév
  • változatlan, maradandó, szilárd, mozdulatlan, konstans (szaknyelvi), statikus (szaknyelvi), stabil, fix (bizalmas), oszlopos
  • végleges, határozott, bizonyos
  • szüntelen, folytonos, örökös, örök, elmúlhatatlan, szakadatlan, folyamatos, tartós, permanens
  • egymásra következő, egymást követő, szűnni nem akaró
  • kiapadhatatlan
  • rendszeres, szokásos, megszokott, rendes, elmaradhatatlan, gyakori, ismétlődő

áraszt

ige
  • (fényt, levegőt): kibocsát, lövell, kilövell, ont, záporoztat, zúdít
  • (lelkiállapotot): sugároz, lesír (valakiről valami), lerí (valakiről valami)

bőkezű

melléknév
  • adakozó, nagylelkű, gavallér, gavalléros, gáláns, gálántos (tájnyelvi), nagyvonalú, nagystílű, jótékony, nagyszívű, aranyszívű, altruista (választékos), generózus (idegen), kuláns (idegen) Sz: fizet, mint a köles; fizet, mint a katonatiszt; nem számolja a fillért; az utolsó ingét is odaadja; aranyból van a szíve