áruda szinonimái

főnév
  • üzlet, bolt, kereskedés, elárusítóhely, butik, kimérés, pavilon, bódé, bodega

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

húzódozik

ige
  • vonakodik, fanyalog, kelletlenkedik, finnyáskodik, ódzkodik, irtózik, iszonyodik, iszkódik (tájnyelvi), szabódik, szabadkozik, mentegetődzik, mentegetőzik, kibúvót keres, kéreti magát, fázik (valamitől) (bizalmas), ellenkezik, vakaródzik, vakarózik, húzódik
  • idegenkedik, kerül, undorodik

jegypénztár

főnév
  • pénztár, jegyiroda, kassza, bérletpénztár
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a áruda szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ambiciózus

melléknév
  • becsvágyó, nagyravágyó, nagyra törő, törtető, könyöklő (pejoratív), dicsvágyó, nagyralátó (régies)
  • buzgó, lelkes, iparkodó, igyekvő, törekvő

aranymálinkó

főnév
  • sárgarigó, aranyállú (tájnyelvi), aranyáruló (tájnyelvi), aranymál (tájnyelvi), aranyosmálé (tájnyelvi), sármálingó (tájnyelvi)

bárányhimlő

főnév
  • varicella (szaknyelvi), báránycsécs (tájnyelvi), birkakanyaró (tájnyelvi), kecskehimlő (tájnyelvi), himlő

javított

melléknév
  • tökéletesített, átdolgozott, módosított, átalakított, reformált
  • ellenőrzött, jó

becsúszik

ige
  • belecsúszik, beleszalad, besikamlik (tájnyelvi), besuvad (tájnyelvi)
  • bejut, behatol, beszivárog, belopózik, belopakodik, besurran, besettenkedik, besündörög, beoson, beügyeskedi magát

beszél

ige
  • szól, mond, közöl, jár a szája, jártatja a száját, nyilatkozik, nyelvel, kotyog, blablázik, rizsál (szleng), szövegel (szleng), dumál (szleng), traccsol (bizalmas), szpícsel (szleng), gagyog (bizalmas), pofázik (durva), prézsmitál (régies), sóderol (szleng), nyomja a sódert (szleng), vakerol (szleng), hadovál (szleng), povedál (szleng), vakerál (szleng), löki a szöveget (szleng)
  • szót vált (valakivel), tárgyal, társalog, diskurál, cseveg, csacsog, locsog, fecseg, tereferél, karattyol (bizalmas)
  • telefonál, felhív
  • előad, szónokol, felszólal, nyilatkozik, dikciózik (idegen), prédikál, papol, magyaráz
  • (írásmű vmiről): mutat, vall, utal, szól (valamiről), tartalmaz (valamit)
  • (szleng): elárul, beköp, besúg, spicliskedik, felad, dalol (szleng)
  • tükröz, kifejez, elárul, árulkodik (valamiről)

egres

főnév
  • (tájnyelvi): köszméte (tájnyelvi), pöszméte (tájnyelvi), piszke (tájnyelvi), biszke (tájnyelvi), tüskeszőlő (tájnyelvi), csipkeszőlő (tájnyelvi), füge (tájnyelvi), bickéce (tájnyelvi), bucsok (tájnyelvi), függöly (tájnyelvi), godona (tájnyelvi)

csapodár

melléknév
  • csélcsap, csalfa, könnyűvérű (nő), kikapós (nő), hűtlen, hűtlenkedő, léha, kanos (férfi) (tájnyelvi), ledér, csapda (tájnyelvi), állhatatlan, ingatag, változékony, megbízhatatlan Sz: ahányat lát, annyit szeret; könnyen félrelép; nem bír a vérével; összeszűri a levet; átlép a kerékvágáson

árulkodik

ige
  • besúg, beárul, megmond, köp, beköp, köhög (szleng), dalol (szleng), befúj (szleng), spicliskedik, vamzol (szleng), vamzerol (szleng), bemószerol
  • vádolkodik, vádaskodik, júdáskodik (tájnyelvi), denunciál
  • vall (valamiről), mutat (valamire), utal (valamire)

álszent

melléknév
  • képmutató, szenteskedő, ájtatoskodó, kegyeskedő, farizeus, sunyi, szemforgató, kenetteljes, paposkodó, hipokrita, alakoskodó, kétszínű, hamis

avar

főnév
  • lombszőnyeg, levélszőnyeg, haraszt, csalit (tájnyelvi), szőrfű (régies)

cucli

főnév
  • (bizalmas): cumi, szopóka, dudli, gumidudli, cumli (tájnyelvi), szopacs (régies), csalóka (tájnyelvi)

átdolgoz

ige
  • átformál, módosít, javít, átfésül, változtat, tökéletesít, megváltoztat, csiszol, igazít (valamin), felülvizsgál, átnéz, átír, átszövegez, átfogalmaz, átalakít, átgyúr, modifikál (szaknyelvi), korrigál
  • alkalmaz, feldolgoz, átültet, adaptál, transzformál, aktualizál (idegen)

bakó

főnév
  • hóhér, ítélet-végrehajtó, kínzó (régies)

csánk

főnév
  • csüd, lábszár