A német igék (das Verb) és használatuk

Ez a tananyag bemutatja a német igéket általában. Számba veszi fő csoportosításaikat és használatukat a német nyelvben.

Az igék csoportosítása

Jelentésük alapján léteznek:

önálló igék (e Vollverben)
- tárgyas igék
- tárgyatlan igék
- siches igék (visszaható igék): ragozásukkor az alany mellett egy másik elem is változik a szerkezetben. Ez a harmadik személyben a sich visszaható névmás, az első és a második személyben a személyes névmás tárgy- vagy részesete.

A siches igék egy részének a sich névmás a szerkezet állandó eleme, ami nem helyettesíthető más szóval. Más részükben a sich névmás a szerkezet alkalmi eleme. Az alapigének önálló jelentése van. Ez utóbbi siches igék kifejezhetnek visszahatást, kölcsönösséget, de lehet szenvedő értelmük is.

Vannak igék, amik mást jelentenek a tárgyesetben álló sichhel együtt, mint a részes esettel állóval. Ilyen például a vorstellen (elébe állít, bemutat):

sich (A) jemandem vorstellen : bemutatkozik valakinek

sich (D) etwas vorstellen : elképzel valamit

Sőt, vannak olyan igék is, amik sichhel egészen mást jelentenek, mint nélküle:

gebärden : jelel, jelnyelvet használ

sich gebärden : vademberként viselkedik

személytelen igék: a személytelen igék a legtöbbször természeti jelenségeket fejeznek ki. Formai alanyként melléjük is ki kell tenni az es névmást.

segédigék (e Hilfsverben)
- módbeli segédigék (e Modalverben): módosítják az alapige jelentését.

können : tud, képes valamire; lehetőség, engedély;
wollen : akar valamit tenni; udvarias kérés, kételkedés;
sollen : kell valamit tenni (belső kényszer); felszólítás,/ erkölcsi kötelesség/, feltétel, lehetőség; „állítólag”;
mögen : szeret valamit tenni,
müssen : kell valamit tenni (külső kényszer), valószínűség, logikai szükségszerűség;(kényszerűség)
dürfen : szabad valamit tenni; valószínűséget is kifejezhet.(lehetőség v.-mire)

Rendszerint főnévi igenévvel állnak, de önállóan is használhatók.
Nincs felszólító módjuk. Bár tárgyasnak számítanak, nincs szenvedő alakjuk. A szenvedő értelmet a szenvedő főnévi igenév fejezi ki.
Önálló ragozási csoportot alkotnak:

Indikativ:
- Präsens: A sollen ige kivételével a módbeli segédigék tőmagánhangzója egyes és többes számban különböző.
- Präteritum: A wollen és a sollen kivételével megváltozik a tő magánhangzója. Ezen kívül minden módbeli segédige megkapja a -te időjelet.
- Az összetett múlt időket mindig haben-nel képezik: (ragozott haben) + Infinitiv + (módbeli segédige főnévi igeneve). Önállóan használva a módbeli segédigék is befejezett melléknévi alakba kerülnek.
Konjunktiv:
- Präsens: végig megmarad a módbeli segédige főnévi igenevének magánhangzója.
- Präteritum: A sollen és a wollen kivételével Umlautot kapnak. Ezen kívül minden módbeli segédigéhez hozzájárul a -te időjel.

Időbeli segédigék (e temporalen Hilfsverben): az összetett igeidők képzésében játszanak szerepet.

A sein önálló jelentése: „van”. Lehet a névszói-igei állítmány része.
Segédigeként a Zustandspassiv és a cselekvő befejezett főnévi igenév képzésére használják.
Az ist + zu + Infinitiv szerkezetben „kell” és „lehet” értelemben áll.
A haben önálló jelentésében birtoklást fejez ki. Jelentése megfelel a „van neki”, „bír valamivel” igéknek. Tárgyesetet vonz.
Segédigeként a Perfekt és a Plusquamperfekt alakok, meg a cselekvő befejezett főnévi igenév képzésére szolgál.
A hat + zu + Infinitiv szerkezetben „kell” értelemben áll.
A werden önálló jelentése: lesz, válik valamivé. Rendszerint a névszói-igei állítmány részeként szerepel.
Segédigeként vele képzik a jövő időket, a Vorgangspassiv alakjait, és a würde-alakokat.
Más igével együtt valószínűséget is kifejezhet.

A fenti tananyag segít megérteni a német igék fajtáit és csoportosítását a német nyelvben. Tartalmazza a legfontosabb nyelvtani és használati szabályokat ezzel segítve a felkészülést mind az érettségi vizsgára, mind pedig a középfokú és egyéb szintű német nyelvvizsgára.

[Forrásként felhasznált tartalom: A magyar wikipedia - https://hu.wikipedia.org/wiki/Német_nyelvtan]