zsúfolt szinonimái

melléknév
  • tömött, tele, teli, népes, megrakott, kitöltött
  • szoros, szűkös, levegőtlen
  • mozgalmas

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bíráskodik

ige
  • ítélkezik, ítél, ítéletet mond, tárgyal, törvénykezik, törvényt ül, igazságot oszt, igazságot szolgáltat, törvényt lát (régies), széket ül (régies)

spanyolviasz

főnév
  • pecsétviasz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a zsúfolt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

zabos

melléknév
  • (szleng): haragos, mérges, dühös, ingerült, bosszús, ideges

változik

ige
  • megváltozik, alakul, átalakul, módosul, fordul
  • hasonul
  • ingadozik, váltakozik, fluktuál (szaknyelvi), hullámzik, oszcillál
  • válik (valamilyenné), lesz (valamivé), fejlődik, szerveződik, kicirlódik (tájnyelvi)

vacok

főnév
  • fekvőhely, ágy
  • alom
  • fészek, odú
  • búvóhely

töredezett

melléknév
  • töredékes, csorba, szaggatott, darabos

zupás

melléknév
  • továbbszolgáló

tárlat

főnév
  • kiállítás, képkiállítás

támadás

főnév
  • roham, ostrom, attak (idegen), offenzíva, invázió, bevetés, rajtaütés, akció, kirohanás (régies)
  • merénylet, agresszió(idegen)
  • bírálat, szemrehányás
  • sértés, bántalmazás, zaklatás, molesztálás, inzultus
  • keletkezés, eredés, születés
  • (tájnyelvi): kelés, gyulladás

pukkaszt

ige
  • mérgesít, hergel, heccel, bosszant, szekál (bizalmas), ingerel, ugrat, kötekedik, incselkedik, élcelődik

telefonbeszélgetés

főnév
  • hívás, telefonálás, távbeszélés (szaknyelvi)

kráter

főnév
  • katlan, kürtő, döbör (régies)
  • bombatölcsér

zsurló

főnév
  • bábaguzsaly, sikár (tájnyelvi), békaláb, kannamosófű, tálmosófű, békarokka (tájnyelvi)

vontatás

főnév
  • húzatás, csörlőzés, vonszoltatás

vasalás

főnév
  • simítás, egyengetés, finomítás
  • (ruhán): él, hajtás
  • vaspánt, abroncs, vaslemez, vasbetét, sarokvas
  • patkó, vas
  • orrvas, spiccvas