valóban szinonimái

határozószó
  • igazán, tényleg, csakugyan, valójában, kétségkívül, bizonyosan, persze, igazában, komolyan

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

epés

melléknév
  • epebajos (bizalmas), epebeteg
  • csípős, maliciózus, szarkasztikus (választékos), rosszmájú, szatirikus, maró, szúrós, gúnyos, kaján, kárörvendő, fullánkos, éles, metsző, csúfondáros, gonoszkodó, pikírt (bizalmas), bosszús, haragos, harapós, mérges, dühös, elkeseredett, keserű, kesernyés, fanyar, morózus

büszke

melléknév
  • önérzetes, magabiztos, öntudatos, magabízó (választékos)
  • (valakire, valamire): nagyra van (valamivel), dagad a büszkeségtől
  • kevély, gőgös, dölyfös, rátarti, rátartós (tájnyelvi), hetyke, kivagyi, fennhéjázó, felfuvalkodott, pökhendi, karót nyelt, nyársat nyelt, arrogáns, hencegő, felvágós, elbizakodott, pöffeszkedő, nagymellű, hivalkodó, kérkedő, beképzelt, önelégült, önhitt, öntelt, fölényes, leereszkedő, nagyképű, páváskodó, elbízott, begyes (tájnyelvi), kitarti (tájnyelvi), gangos (tájnyelvi) Sz: a bíró kocsisa sem kevélyebb nála; feltartja az orrát, mint a zámolyi borjú; fenn hordja a fejét; fenn van a lován, létrát kell tenni melléje, hogy leszállhasson; kevély, mint a kanpáva; kevély, mint a pulykakakas; nagy mellel van; neki a bíró is csak fitty; nem hajlik a dereka; rátartja magát, mint a mécs; úgy feszít, mint két malac egy zsákban
  • (régies): délceg, nyalka, kényes (tájnyelvi)
  • emelkedett, magasztos, méltóságteljes, fenséges, fejedelmi, uralkodói, fennkölt
  • nagyratörő, nagyralátó
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a valóban szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ügyész

főnév
  • vádló, prokurátor (régies), ügyfolytató (régies)
  • jogtanácsos
  • (régies): ügyvéd

tiszafa

főnév
  • csapfa, halálfa

teringettét

indulatszó
  • a nemjóját!, ejha!, láncos lobogós!, az ördögbe is!, a teremburáját!, a teremtésit!, a kutyafáját!

szövegez

ige
  • fogalmaz, formuláz (választékos), szavakba önt, formába önt
  • szerkeszt

vagdalthús

főnév
  • vagdalt (bizalmas), húspogácsa, fasírt (bizalmas), fasírozott (bizalmas)

vétó

főnév
  • tiltakozás

számottevő

melléknév
  • jelentős, tekintélyes, nem elhanyagolható, lényegbevágó, lényeges, fontos, mértékadó, kiemelkedő, nyomós, meglehetős (tájnyelvi), komoly, figyelemre méltó, jelentékeny
  • tetemes, nagy, sok, jókora, nagyfokú
  • nagyhírű, híres, tekintélyes

szabályozó II.

főnév
  • regulátor, állítómű, beállító-készülék

őrjárat

főnév
  • járőr, patrul (régies), razzia, cirkáló (régies)

szélvész

főnév
  • szélvihar, orkán, fergeteg, tátorján (tájnyelvi), viheder (tájnyelvi), vihornya (tájnyelvi)
  • forgószél, ciklon, hurrikán, tornádó, tájfun

világtáj

főnév
  • égtáj, irány

zubog

ige
  • forr, buzog, bugyog, pezseg, lobog, bugyborékol, habzik, gyöngyözik, kavarog, örvénylik
  • (tájnyelvi): folyik, ömlik, árad
  • (fül) zúg

kihelyez

ige
  • kitesz, kirak, kipakol, kirámol
  • kölcsönad, bérbe ad, befektet, kiad

valósághű

melléknév
  • pontos, hajszálpontos, precíz, akkurátus (régies)
  • realista (ábrázolásmód)

uzsonnázik

főnév
  • ozsonnázik (tájnyelvi), uzsonnál (tájnyelvi)

vendégszereplés

főnév
  • vendégjáték, turné, művészkörút, hangversenykörút, előadó körút
  • hakni

varsa

főnév
  • halcsapda, háló, versely (tájnyelvi), vejsze (tájnyelvi), rácsa (tájnyelvi), tapogató (régies)

tojásfehérje

főnév
  • albumen (szaknyelvi)

vert

melléknév
  • megvert, legyőzött, levitézlett
  • kalapált, formált, alakított
  • döngölt, tapasztott