védtelen szinonimái

melléknév
  • gyenge, gyámoltalan, ügyefogyott, erőtlen, tehetetlen, védekezésre képtelen, ótalan (tájnyelvi), menedék nélküli, fegyvertelen, kiszolgáltatott, őrizetlen, sebezhető, megtámadható

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

vész1

ige
  • veszik, pusztul, tönkremegy, megsemmisül
  • elvész, eltűnik, ott marad, odalesz
  • elpusztul, meghal

talány

főnév
  • rejtély, titok, titokzatosság, misztérium
  • (régies): rejtvény, rébusz (idegen), enigma (idegen), fejtörő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a védtelen szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

vakáció

főnév
  • szünidő, szünet
  • nyár, szabadság, pihenés, pihenő
  • nyaralás(bizalmas)

többnyire

határozószó
  • legtöbbször, legtöbbnyire, leginkább, általában, nagyobbára, nagyrészt, nagyobbrészt, jobbára, jobbadán (választékos), jobbnyira (tájnyelvi), jobbrészt (tájnyelvi), jórészt, javarészt, rendszerint, rendesen, főként, főleg

tisztátlan

melléknév
  • szennyes, szennyezett, piszkos, koszos, mocskos, szurtos, szutykos, maszatos, retkes (bizalmas), csatakos, csajtos (tájnyelvi), loncsos (tájnyelvi), rohoda (tájnyelvi), sáros, poros, mosatlan, foltos, kormos, elhanyagolt, paszatos (tájnyelvi), ápolatlan, mosdatlan

takaros

melléknév
  • csinos, tetszetős, szemrevaló, formás, elegáns, fess, nett (bizalmas), derék, helyes, tipp-topp, gusztusos, rendes, rendszerető
  • ápolt, gondozott, tiszta, ízléses, rendben tartott
  • jelentős, eléggé nagy

vargabetű

főnév
  • kerülő, kerülő út, kitérő
  • cselugrás, oldalszökés

viszony

főnév
  • kapcsolat, érintkezés, ismeretség, nexus
  • szerelmi kapcsolat, nemi kapcsolat, flört, kaland, liezon (idegen)
  • vonatkozás, összefüggés, körülmény, helyzet, adottság, reláció (szaknyelvi)
  • (régies): arány, proporció (idegen)
  • (régies): tekintet, szempont, hozzáállás

szellent

ige
  • fingik (durva), durrant, pufogtat (bizalmas), pukkant, ereget, rittyen (tájnyelvi), rotyogat (bizalmas), rottyogtat, durrogat, ereszt, puskázik (bizalmas), hazagondol (bizalmas), elszólja magát (tréfás), púzik (bizalmas), pukizik (bizalmas), purcant (tájnyelvi), purcil (tájnyelvi), szelel (tájnyelvi), büzint (tájnyelvi), korcogtat (tájnyelvi), poszog (tájnyelvi), görényez (tájnyelvi) Sz: békára ül; békegalambokat ereget; büdösen fúj az alszél; elereszti a pap tyúkját; felrázta az abroszt; fuszulykátul szuszog hátul; kiereszti a fáradt gőzt; maga alá morfondírozik (tréfás); megreped a szívhólyagja; repeszti a gyolcsot; trombitát csinál az alfeléből

szaporáz

ige
  • gyorsít, élénkít
  • rákapcsol
  • rop, fürgén jár

összespórol

ige
  • összegyűjt, megspórol (bizalmas), megtakarít, félretesz, összerak, összekuporgat, összehoz (bizalmas)

szerpentin

főnév
  • kígyóút, kanyargós út
  • kígyóvonal
  • papírkígyó, papírszalag

vitat

ige
  • vitatkozik, megbeszél, megtárgyal
  • érvel, allegál (régies)
  • kétségbe von, kételkedik (valamiben), megkérdőjelez
  • tiltakozik, ellentmond, megóv, bizalmatlankodik

kioszt

ige
  • odaad, kiad, adagol, szétoszt, eloszt, juttat, szolgáltat, nyújt, részesít, kiutal, ráruház, felruház, ajándékoz, adományoz, parcelláz
  • megszab, kijelöl, (büntetést) kimér, meghatároz, (helyet) megállapít
  • (bizalmas): megbüntet, rendreutasít, megleckéztet, leszid, leszúr

végelgyengülés

főnév
  • elaggás, elgyengülés

vadrózsa

főnév
  • rózsa, csipkerózsa, csipkebokor, tüskerózsa, gyepűrózsa, kutyarózsa, hecsedli, ebrózsa (tájnyelvi), ebcsipke (tájnyelvi), bicske (tájnyelvi), bicsketüske (tájnyelvi), csipkenye (tájnyelvi), máriafogta-rózsa (tájnyelvi)

vezet

ige
  • kalauzol, irányít, navigál (szaknyelvi), terel, kísér, kormányoz, orientál (idegen)
  • vezérel
  • (intézményt): irányít, vezényel, dirigál, elnököl, igazgat, utasít
  • felügyel
  • (valamire): maga után von
  • eredményez
  • (járművet): hajt, járat, működtet
  • sofőrködik
  • (áramot, energiát): továbbít, küld
  • (út, folyó): halad, megy, visz, torkollik
  • (ajtó): nyílik (valahova)
  • térít
  • késztet, ösztönöz
  • (rovatot) szerkeszt, (jegyzőkönyvet) összeállít
  • (versenyben): élenjár, előnyben van

velős

melléknév
  • tömör, magvas, tartalmas, elmés, találó, rövidre fogott, summás, lakonikus, lapidáris (idegen), kompendiumszerű, szentenciózus (idegen)
  • szűkszavú, rövid, egyszerű, szabatos, csattanós, epigrammaszerű

törekedik, törekszik

ige
  • igyekszik, iparkodik, fárad, akar (valamit), fáradozik, szepelkedik (tájnyelvi), gyúródik (tájnyelvi), aspirál, gravitál, pályázik (valamire), tendál (idegen), ambicionál (régies), szándékoskodik (tájnyelvi)

világpolgár

főnév
  • kozmopolita, világlakó (régies)