béka szinonimái

főnév
  • német rák, breki (bizalmas), brekusz (bizalmas), bekejóska (tájnyelvi), körmöshal (tájnyelvi)
  • (birkózásban): parterre (idegen)
  • (tájnyelvi): bicepsz, kétfejű izom (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

érdemel

ige
  • kiérdemel, rászolgál, megszolgál

kútfő

főnév
  • forrás
  • ok, kútforrás
  • forrásmű, forrásmunka, adatforrás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a béka szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

bandavezér

főnév
  • (pejoratív): főkolompos (pejoratív), vezető, főnök, fejes (szleng), góré (szleng), hangadó, főmufti (szleng), bossz (szleng), bandagazda (tájnyelvi)

alkatrész

főnév
  • alkotóelem, alkotórész, tartozék, kellék, hozzávaló, komponens (szaknyelvi), összetevő, rész

akna1

főnév
  • vágat, üreg, katlan, gödör
  • tárna, aknafolyosó, járat, mina (régies), táró (szaknyelvi)
  • világítóakna

beenged

ige
  • beereszt, bebocsát, ajtót nyit
  • befogad, szállást ad
  • bevesz, felvesz
  • (gólt): beszed (bizalmas), bekap, beereszt, belepkéz (szleng)

bevonulás

főnév
  • bemasírozás, benyomulás, menetelés
  • bemenés, bejövetel, belépés
  • berukkolás, beállás, szolgálatba állás, szolgálatba lépés, bemarsolás (régies)

kerengő

főnév
  • kreuzgang (idegen)
  • folyosó, körfolyosó, keresztfolyosó

bizonytalan

melléknév
  • kétes, kétséges, kétségbevonható, kérdéses, esetleges, kétértelmű, többértelmű, félreérthető, homályos, ködös (választékos), megkérdőjelezhető, vitatható, vitás, dubiózus (idegen), hajszálon függ
  • (időjárás): kiszámíthatatlan, szeszélyes, változékony
  • ingatag, labilis, ingó, dülöngélő, tántorgó, imbolygó, ingadozó, támolygó, instabil (idegen), gyenge
  • habozó, ingadozó, bizonytalankodó, határozatlan, tétova, tétovázó, hezitáló, döntésképtelen, téveteg, vacilláló (bizalmas)

büntetődobás

főnév
  • (vízilabdában): büntető, négyméteres, négyes
  • (kézi- és kosárlabdában): büntető, hétméteres, hetes

ellenvetés

főnév
  • kifogás, ellenszegülés, szembeszállás, tiltakozás, óvás, ellenkezés, apelláta, protestáció (régies), antitézis (szaknyelvi), kontradikció (régies), replika (régies), objekció (régies)

dobos

főnév
  • tambur (régies)
  • doboló, kisbíró (régies)

bekecs

főnév
  • félkabát, zubbony, ködmön, bőrmellény, berbécs (tájnyelvi), zeke (tájnyelvi), birkamellény (tájnyelvi), bujka (tájnyelvi), csurapé (tájnyelvi), besmet (idegen)

baleset

főnév
  • szerencsétlenség, balszerencse, balsors, komplikáció, incidens
  • karambol, gázolás, összeütközés, csatt (szleng)

besiet

ige
  • beszalad, befut, berohan, beiparkodik, bepucol (szleng), behúz (szleng)

diftéria

főnév
  • difteritisz (szaknyelvi), krupp (szaknyelvi), torokgyík, toroklob (szaknyelvi), gusa (tájnyelvi), torokpenész (tájnyelvi)

belelép

ige
  • beletapos, belegázol, belemegy, beletoccsan, beletapicskol (tájnyelvi), beleszottyan (tájnyelvi)

állhatatlan

melléknév
  • ingatag, ingadozó, változékony, billenékeny, szeszélyes, gyenge
  • megbízhatatlan, inkonzekvens (idegen), verzatilis, következetlen, szószegő, kétkulacsos, szavajátszó (régies), hitszegő, köpönyegforgató Sz: arra hajlik, amerre a szél fújja; ingadozik, mint a nádszál; csepűfonálon áll a hite; állhatatlan, mint a szél; fordítgatja az ingét; fordítja hitét, mint a kását; szellő a hite
  • csapodár, hűtlen, csélcsap

betessékel

ige
  • behív, beinvitál, bevezet

divat

főnév
  • módi (régies), szokás, kortünet, gyakorlat
  • (régies): becs, érdem