aggályos szinonimái

melléknév
  • aggodalmaskodó, aggódó, szorongó, kétkedő, bizonytalan
  • aggályoskodó
  • aggasztó, nyugtalanító

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ujjé

módosítószó
  • evoé (idegen)
  • ojjé

elhalványodik

ige
  • elhalványul
  • elsápad, elfehéredik
  • elszíntelenedik, színét veszti, kifakul, megkopik, kikopik
  • (emlék): elmosódik, elhomályosodik, gyengül, meggyengül, tompul, eltűnik, kitörlődik, elfelejtődik
  • eltörpül, nyomába se ér
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a aggályos szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

alulról

határozószó
  • lentről, mélyről, nulláról (bizalmas), alulnen (tájnyelvi), alulnat (tájnyelvi), alulonnét (tájnyelvi), alulfelől (tájnyelvi)

hozzáillő

melléknév
  • passzoló (idegen), odaillő, adekvát, megfelelő, alkalmas, illendő, hasonszőrű
  • hozzávaló

apátia

főnév
  • egykedvűség, fásultság, közöny, közönyösség, közömbösség, érzéketlenség, részvétlenség, érdektelenség, nemtörődömség, letargia, levertség, lehangoltság, tompultság, életuntság, életunalom (régies), szplín (idegen)

automata I.

főnév
  • robot, automatum (régies)

csípés

főnév
  • szúrás, bökés, marás
  • bántás, gúny, gúnyolódás, sértés, fricska

bizonytalanság

főnév
  • kétértelműség, vitathatóság, zavarosság, ködösség, homályoság
  • bizonytalankodás, határozatlanság, habozás, hezitálás, tétovázás, tétovaság, ingadozás, kétség, aggály, kétely (választékos)

aggódik

ige
  • aggodalmaskodik, aggályoskodik, izgul, félt (valakit), nyugtalankodik, idegeskedik, szorong, gyötrődik, emészti magát, emésztődik, fél, tart (valamitől), eszi magát, aggóskodik (tájnyelvi), aggságoskodik (tájnyelvi), epeszti magát (régies), töprenkedik (régies), trémázik (szleng), görcsöl (szleng)

alkalmasság

főnév
  • rátermettség, ügyesség, talpraesettség, képesség, hozzáértés, szakértelem, jártasság, fogékonyság, tehetség, adottság
  • (régies): eszköz, jármű, alkalmatosság

bicsaklik

ige
  • ficamodik, marjul, nyaklik (tájnyelvi)
  • (hang): gikszerez, nyeklik

akaraterő

főnév
  • lelkierő, jellemerő, akarat

állatsereglet

főnév
  • menazséria (régies), állattárlat (régies)
  • állatkiállítás, állatbemutató

bizomány

főnév
  • (régies): megbízatás, meghagyás, hagyomás (régies), komisszió (idegen), konszignáció (szaknyelvi)