Az alábbi tananyag általánosságban bemutatja német határozószavakat, segít megérteni használatukat és helyüket a német nyelvtanban.
A melléknevek zöme egyben határozószó is. Fordítva ez nem igaz; a német nyelvnek vannak más határozószói is.
Helyhatározószók
ilyenek például a links (balra), a rechts (jobbra), az oben (fent), az unten (lent), a vorn (elöl), a hinten (hátul) szavak.
A helyet jelölő határozószókból irányt jelölő határozószók alkothatók:
- a -wärts képző hozzáadásával
- a her, hin szócskákkal való összetétellel (akár elő- akár utótagként szerepelhetnek; a her közelítést, a hin távolodást jelez)
- egyéb összetételekkel, például a von és a nach elöljárószavakkal (a keletkezett összetétel a von szóval kiindulópontot, a nach szóval végpontot jelöl)
Időhatározószók
ide tartoznak például a da (ekkor, akkor), a früher (azelőtt, régebben), a jetzt (most), a später (később), a kürzlich (nemrég), a manchmal (néha), az immer (mindig), gestern (tegnap), a heute (ma) és a morgen (holnap) szavak.
A napszakokat és a hét napjait jelölő főnevekből -s képzővel képzett határozószavak rendszerességet fejeznek ki, s mivel már határozók, kisbetűvel kezdődnek (pl. morgens - reggelenként, montags - hétfőnként).
Okhatározószók
például a deshalb (ezért, azért), a sonst (különben), a demnach (eszerint) szavak.
Mód- és állapothatározók: ilyenek például a sehr (nagyon), a gern (szívesen), a vergebens (hiába) és a wohl (jól [mint jól van]) szavak.
[Forrásként felhasznált tartalom: A magyar wikipedia - https://hu.wikipedia.org/wiki/Német_nyelvtan]A fenti tananyag segít megérteni a német határozószók használatát és csoportosítását a német nyelvben. Tartalmazza a legfontosabb nyelvtani és használati szabályokat ezzel segítve a felkészülést mind az érettségi vizsgára, mind pedig a középfokú és egyéb szintű német nyelvvizsgára.