Ez a tananyag bemutatja a német főnevek legfontosabb, nemek szerinti csoportosítását.
Fontos helyesírási tudnivaló, hogy a német nyelvben a főneveket mindig nagy kezdőbetűvel kell írni.
A főnévnek van neme (das Genus), esete (der Kasus) és száma (der Numerus).
A főnév nyelvtani neme
A főneveknek van nyelvtani nemük, amelyet a névelő is tükröz. A három nem:
- hímnem (das männliche Geschlecht; das Maskulinum)
- nőnem (das weibliche Geschlecht; das Femininum)
- semlegesnem (das sächliche Geschlecht; das Neutrum)
Ennek alapján a következő kategóriákat különböztetjük meg:
- hímnemű főnevek – névelőjük alanyesetben: der (pl. der Vater)
- nőnemű főnevek – névelőjük alanyesetben: die (pl. die Mutter)
- semlegesnemű főnevek – névelőjük alanyesetben: das (pl. das Kind)
A német nyelvben nem a főnév végződése, hanem a névelő vagy más determináns alakja jelzi a főnév nemét.
A főnevek nemének meghatározására általános érvényű szabály nincs, de útbaigazíthat a szó jelentése vagy végződése. Ha a két szempont összeütközésbe kerül, akkor többnyire a végződés határozza meg a nyelvtani nemet. Pl.: das Mädchen (a lány) és das Fräulein (a kisasszony) – mindkét főnév „nőnemű embert” jelöl, viszont a -chen és -lein kicsinyítő képző miatt semlegesneműek.
[Forrásként felhasznált tartalom: A magyar wikipedia - https://hu.wikipedia.org/wiki/Német_nyelvtan]A fenti tananyag segít megérteni a német főnevek használatát és csoportosítását a német nyelvben. Tartalmazza a legfontosabb nyelvtani és használati szabályokat ezzel segítve a felkészülést mind az érettségi vizsgára, mind pedig a középfokú és egyéb szintű német nyelvvizsgára.