Az óhajtó módot akkor használjuk, amikor azt akarjuk kifejezni, hogy szeretnénk, hogy valami a jelenben vagy a jövőben bekövetkezzen, vagy máshogy történjen. A két legfontosabb kifejezés, amivel ezt megtehetjük a wish és az if only (bárcsak).
Három típust különböztetünk meg aszerint, hogy mennyi esély van arra, hogy adott dolog bekövetkezik. Az egyes esetekben különböző szerkezeteket használunk.
Első típus: would
Az első típust akkor használjuk, amikor elégedetlenséget akarunk kifejezni valamivel kapcsolatban, és reméljük, hogy a jelenben vagy a jövőben változik a helyzet. Ebben az esetben jó esély van az adott cselekvés vagy történés megvalósulására.
- I wish it would stop raining. (Bárcsak ne esne az eső.)
- If only you would study more. (Bárcsak többet tanulnál.)
Második típus: egyszerű vagy folyamatos múlt
A második típus egy olyan cselekvést vagy történést ír le, amely nem valósulhat meg. Ezzel olyan dolgokról beszélhetünk, amelyekről tudjuk, hogy elérhetetlenek, de mégis szeretnénk, ha igazak lennének (a jelenben vagy a jövőben).
- I wish I spoke French. (Bárcsak beszélnék franciául.)
- If only I was/were sleeping right now. (Bárcsak épp aludnék.) – óhajtó módban választhatunk, hogy a was vagy a were alakot használjuk, ezek között nincs különbség (azonban a were gyakoribb)
Harmadik típus: befejezett múlt
A harmadik típussal bánkódást, csalódottságot fejezhetünk ki egy olyan dologgal kapcsolatban, amely a múltban történt és amelyet ma már máshogy csinálnánk. Ez egy lezárult cselekvés, tehát már nem változtathatunk rajta.
- I wish I hadn’t said that. (Bárcsak ne mondtam volna ezt.)
- If only I had spent more time with my grandparents. (Bárcsak több időt töltöttem volna a nagyszüleimmel.)