A határozókat különböző esetekben használhatjuk: melléknevek, igék vagy akár teljes mondatok módosítására szolgálnak. Általában a határozókat a -ly végződés alapján ismerjük fel, de van néhány egyéb alak is (pl.: fast – gyorsan). Például:
- She runs fast. (Gyorsan fut.)
- This book is quite interesting. (Ez a könyv elég érdekes.)
- Unfortunately it was raining all day. (Sajnos egész nap esett az eső.)
A határozók használatával azt fejezhetjük ki, hogy egy adott cselekvés hogyan történik. Leírhatják többek között a cselekvés idejét, helyét vagy pedig a módját.
Helyhatározók
A helyhatározók az ige után állnak, és az adott cselekvés helyét jelölik – pl. here, there, everywhere, nowhere. Például:
- I grew up here. (Itt nőttem fel.)
- We can’t find it anywhere. (Sehol sem találjuk.)
Időhatározók
Az időhatározók a cselekvés idejét jelölik, és az ige előtt állnak (kivéve a be ige esetén, ilyenkor az ige mögé kerülnek) – pl. before, after, early, late. Például:
- They arrived late. (Későn érkeztek.)
- We had dinner before the film. (Megvacsoráztunk a film előtt.)
Gyakoriságot kifejező határozók
A gyakoriságot kifejező határozók azt jelölik, hogy az adott cselekvés milyen időközönként történik – pl. always, never, rarely, often. Például:
- We are always happy. (Mi mindig boldogok vagyunk.)
- They rarely go to the cinema. (Ők nagyon ritkán mennek moziba.)
Módhatározók
A módhatározók az ige után állnak, és a cselekvés módját határozzák meg – pl. well, loudly, quickly, sadly. Például:
- They speak English well. (Ők jól beszélnek angolul.)
- She responded quickly. (Gyorsan válaszolt.)
Fokhatározók
A fokhatározók általában az ige előtt állnak, és a cselekvés mértékét írják le – pl. very, barely, really, almost. Például:
- I almost broke my arm. (Majdnem eltörtem a karomat.)
- She speaks very loudly. (Nagyon hangosan beszél.)