A szenvedő szerkezetet más néven passzív szerkezetnek is hívhatjuk, és akkor használjuk, amikor nem tudjuk, hogy ki végzi a cselekvést, vagy nem akarjuk kihangsúlyozni. Amikor az aktív mondatot passzívvá alakítjuk át, akkor az eredeti mondat tárgya az új mondat alanya lesz. Éppen ezért csak azokat a mondatokat alakíthatjuk át szenvedő szerkezetté, amelyekben tárgyas ige van.
- Hannah wrote this letter. (Hannah írta ezt a levelet.) – ebben a mondatban a letter a mondat tárgya
- This letter was written by Hannah. (Ezt a levelet Hannah írta.) – ebben a mondatban a letter már a mondat alanya
Képzése
A szenvedő szerkezetet a következőképpen képezzük: a be ige ragozott alakja + az ige V3-as szótári alakja.
- This role is played by a great actor. (Ezt a szerepet egy remek színész játssza.);
- Our house was built by my grandfather. (A házunkat a nagypapám építette.)
Azokat a mondatokat is átalakíthatjuk, amelyekben folyamatos igeidő szerepel. Ilyenkor így épül fel a mondat: a be ige ragozott alakja + being + az ige V3-as alakja.
- My room is being renovated. (Épp felújítják a szobámat.)
Attól, hogy a mondatot szenvedő szerkezetté alakítjuk át, az igeidő nem változik, viszont az igét az új alannyal kell egyeztetnünk!
- The police have arrested the thief. (A rendőrség letartóztatta a tolvajt.)
- The thief has been arrested by the police. (A tolvajt letartóztatta a rendőrség.)
Használata:
A szenvedő szerkezetet általában akkor használjuk, ha…:
- nem tudjuk, vagy nem fontos, hogy ki végezte a cselekvést
This castle was built in the 15th century. (Ez a vár a 15. században épült.)
- ha maga a cselekvés fontosabb, mint az, hogy ki végezte el
The book will be published on Friday. (A könyvet pénteken fogják kiadni.)
- ha ki akarjuk hangsúlyozni, hogy ki végezte a cselekvést (ilyenkor a by szócskát használjuk)
This pizza was made by me, not by Lucy. (Ezt a pizzát én készítettem, nem Lucy.)