• emberszerető, emberséges, humán, humánus
• emberien, emberségesen, humánusan
• egysz. haszn. az emberrel mint társadalmi lénnyel foglalkozó, különös tekintettel a szociális problémákra, tudomán
• emberi természet, emberiesség, emberiség
• az emberiség, emberiség
• emberi mivolt, természet
• humanista, humanisztikus, tudomány (különös tekintettel a szociális problémákra
• emberiesebbé tevés, emberiesebbé válás, emberivé tevés, emberré tevés, emberségesebbé tevés, emberségesebbé válás, humanizálás, humanizálódás, jobbá tevés, jobbá válás
• barbár, brutális, durva, embertelen, kegyetlen, könyörtelen, nem az emberi nemhez tartozó, nem emberhez hasonló, nem emberi, vadállati, állati, állatias, érzéktelen
• emberfeletti, embertelen, erő, bátorság, kegyetlen, nem emberi, nem embertől származó, való
• brutális, durva, embertelen, embertelen bánásmód, kegyetlen, nem az emberi nemhez tartozó, nem emberhez hasonló, nem emberi, érzéketlen