üdülő I. szinonimái

melléknév
  • vakációzó, pihenő, nyaraló, táborozó
  • (régies): lábadozó

üdülő II. szinonimái

főnév
  • üdülőhely, fürdőhely, nyaralóhely
  • üdülőtelep
  • üdülővendég, fürdővendég, nyaralóvendég
  • üdülőépület, nyaraló, hétvégi ház, dácsa (szleng), víkendház

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

alpinizmus

főnév
  • hegymászás, sziklamászás

összeomlás

főnév
  • összedőlés, bedőlés, beomlás, romba dőlés, összerogyás, összeroskadás
  • tönkremenés, csőd, bukás, kudarc, fiaskó, krach (régies), összeroppanás, megsemmisülés, vereség, katasztrófa, kataklizma (idegen), pusztulás, végromlás, tragédia
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a üdülő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

tüzeskedik

ige
  • heveskedik, indulatoskodik
  • kardoskodik, síkraszáll (valami mellett)

telít

ige
  • átitat, impregnál (szaknyelvi), átszívat (tájnyelvi)
  • dúsít, koncentrál, szaturál (szaknyelvi), degeszt (régies)

taszajt

ige
  • (tájnyelvi): taszít, nyom, tol, lódít
  • lök
  • (durva): közösül, szeretkezik

szike

főnév
  • sebészkés, kés

uszkár

főnév
  • pudli

védtelenül

határozószó
  • védelem nélkül, kiszolgáltatva

stimulál

ige
  • élénkít, serkent, felajz, feldob, felráz, felvillanyoz, fokoz, növel, gyorsít, doppingol (bizalmas), aktivál, kokszol (szleng)
  • felpezsdít, vitalizál, regenerál, reaktivál (szaknyelvi), megújít
  • ösztönöz, ösztökél, buzdít, bátorít, biztat, lelkesít, sarkall, tüzel, gerjeszt, szít, hajt, spannol (bizalmas)
  • késztet, felkelt, kivált, indít, előidéz, okoz, ihlet, motivál, inspirál

sokára

határozószó
  • soká (bizalmas), nagy soká (bizalmas), későn, hosszú idő múlva, sokábban (régies), későre-hára (tájnyelvi), időhára (tájnyelvi)

operál

ige
  • műt
  • beavatkozik
  • tevékenykedik, ténykedik, működik, dolgozik, munkálkodik
  • variál (bizalmas), ügyeskedik

szakkönyv

főnév
  • kézikönyv, szakkiadvány

vénasszony

főnév
  • anyóka, öregasszony, banya, vénség, néne (tájnyelvi), szüle (tájnyelvi), babuka (tájnyelvi), vén szatyor (szleng), vén satrafa (bizalmas), szipirtyó (pejoratív), csoroszlya (pejoratív), genya (tájnyelvi), satrantyú (tájnyelvi)

visszavon

ige
  • visszahúz, visszavesz
  • visszarendel, visszaparancsol, kivon, elvezényel, visszavezényel
  • visszahív, revokál (régies)
  • hatálytalanít, hatályon kívül helyez, érvénytelenít, megsemmisít
  • eltöröl, sztorníroz (szaknyelvi)
  • visszamond, visszacsinál, eláll (valamitől), megtagad, visszaszív (bizalmas), lefúj, megmásít

kétségbeesett

melléknév
  • elkeseredett, reményvesztett, reményhagyott, reménytelen
  • csüggedt, megkínzott, fájdalmas, aggodalmas, nyomorult, szerencsétlen, vigasztalan, szánandó, balsorsú, csüggeteg, kedveszegett, porig sújtott, desperált (idegen), pesszimista, deprimált
  • elszánt, eltökélt, hajthatatlan, merész, fanatikus, vakmerő

üdvözítő I.

melléknév
  • boldogító, boldoggá tevő

tünemény

főnév
  • jelenség, látomás, látomány (régies), csodadolog, égjel (régies)
  • káprázat, képzelődés, érzékcsalódás, csoda, délibáb, csalkép (régies), fata morgana (régies), légtükrözés, délvize (tájnyelvi), napárnyék (tájnyelvi)
  • fantom, rémalak (régies), fenomén (régies), delinke (tájnyelvi), tünet (régies)

válságos

melléknév
  • súlyos, kritikus, nehéz, viszontagságos, fenyegető, szorongató
  • sorsdöntő, viharos, veszélyes

ütemez

ige
  • skandál (szaknyelvi), taktust ver, ritmizál (idegen)
  • beoszt, (időben) eloszt, tervez
  • programoz

tépés

főnév
  • szakítás, szaggatás
  • szakadás
  • fásli, kötszer, kötözőszer, pólya, sebkötő, bandázs (idegen)

várta

főnév
  • (régies): őrség, őrhely, megfigyelőhely, poszt
  • (régies): őr