ómen szinonimái

főnév
  • (választékos): előjel, intő jel, balsejtelem, figyelmeztetés, jelzés

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

alkalmazott I.

melléknév
  • gyakorlati, tapasztalati
  • felhasznált, átültetett, adaptált

bebalzsamoz

ige
  • mumifikál (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ómen szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

nyoszolyó

főnév
  • nyoszolyólány, koszorúslány, menyasszonycimbora (tájnyelvi), druzsica (tájnyelvi), belus (tájnyelvi)
  • nyoszolyóasszony

mizantróp

főnév
  • embergyűlölő, emberkerülő, aszociális

messze I.

melléknév
  • messzi, távoli

meghökken

ige
  • meglepődik, elcsodálkozik, megdöbben, megütközik, megrökönyödik, elhűl, hüledezik, megriad (régies), elképed, visszahőköl, paffá lesz (bizalmas), ledöbben (szleng), megbökken (tájnyelvi), megtokik (tájnyelvi), meghőkől (tájnyelvi)
  • megdermed, megretten, megszeppen, megfélemledik (régies), eláll a szava, eláll a lélegzete(szleng)

odú

főnév
  • üreg, kotorék, lyuk, odor (tájnyelvi), búvóhely, búvólyuk, padmaly (tájnyelvi), vacok (tájnyelvi), borta (tájnyelvi)
  • vájat, gödör, verem
  • barlang
  • kunyhó, fészek (választékos), kalyiba (bizalmas), viskó, bódé (régies), kulipintyó (bizalmas), lebuj (szleng), patkányfészek (pejoratív)
  • (pejoratív): lakóhely, lakás, lak, hajlék, szálláshely, otthon, rezidencia, kégli (szleng)

összeomlik

ige
  • összedől, romba dől, összeroskad, összerogyik, ledől, leomlik, lerogyik, leszakad
  • feladja a küzdelmet
  • idegösszeroppanást kap, kiborul, maga alatt van
  • felbomlik, megsemmisül, összeroggyan, elpusztul
  • meghiúsul, kudarcba fullad, megbukik, dugába dől, megfeneklik, füstbe megy, befuccsol (bizalmas)

levő, lévő

melléknév
  • létező, található
  • való

leplez

ige
  • elleplez, palástol, kendőz, elkendőz, titkol
  • betakar, eltakar, álcáz, elrejt, elfed, eltitkol, titokban tart, rejteget, eldug, takargat, fedez, véka alá rejt, kamuflál (idegen)

kántor

főnév
  • (egyházi) énekes, hangász (tájnyelvi), elöléneklő (régies)
  • (régies): diák

magasztal

ige
  • egekig magasztal, dicsér, agyondicsér, feldicsér, áradozik (valakiről), dicsőít, áld, istenít, bálványoz, tömjénez, dicshimnuszt zeng (valakiről), imád, fölemel (régies)

pacák

főnév
  • ember, férfi, személy, alak, illető, fazon (szleng), fickó, pasas (bizalmas), pasi (bizalmas), ipse (bizalmas), pofa (szleng), fej (bizalmas), ürge (szleng), krapek (szleng), hapsi (bizalmas), tag (bizalmas), pali (szleng), manus (szleng), muksó (szleng), csávó (szleng), szivar (bizalmas), pók (szleng)

piedesztál

főnév
  • talapzat, posztamentum (szaknyelvi), posztamens (szaknyelvi), oszlopszék
  • magaslat, emelvény

élő II.

főnév
  • élőlény, eleven

szakszerű

melléknév
  • hozzáértő, hivatásszerű, professzionális, profi (bizalmas), mesteri, szakavatott, avatott, szakképzett, szakértő, kompetens (szaknyelvi), tapasztalt, jártas, kiképzett, verzátus (régies), tudós, tudományos

rezsó

főnév
  • főző, főzőlap, melegítő
  • villanyfőző, villanymelegítő
  • gázrezsó, gáztűzhely

ondolál

ige
  • hullámosít, bodorít, besüt, berak, göndörít, dauerol

nyom1

ige
  • ránehezedik, terhel, nyomaszt, nyomasztólag hat, terhet jelent, gondot jelent, nyomint (tájnyelvi)
  • (valakinek a kezébe): tesz, odaad
  • odaérint
  • feszít, szorít, tör
  • tol, lök, taszít, bök, döf, hajt
  • nyomtat, nyomat
  • megjelöl, stigmatizál, bélyegez
  • rátesz, ráüt (jelet)
  • présel, sajtol, töm, dug, gyömöszöl
  • kifacsar
  • (bizalmas): támogat, segít, felkarol, futtat, patronál, protezsál (bizalmas)
  • fúr (bizalmas)
  • (szleng): közösül
  • (szleng): kábítószert fogyaszt, kábszerezik (bizalmas)
  • drogot bead, felnyom (szleng), lő (szleng), szúr (szleng)

őrjít

ige
  • felzaklat, dühít, tébolyít, őrületbe kerget

repülőtér

főnév
  • légikikötő, reptér, aerodrom (idegen), madártér (szleng)

ostoroz

ige
  • üt, ver, korbácsol, flagellál (idegen), vesszőz
  • büntet, sújt
  • fedd, dorgál, korhol, szid
  • gúnyol, csúfol, szatirizál (régies)

morc

melléknév
  • morcos, mogorva, zord, mord, morózus, mordiális (régies), barátságtalan, rideg, nyers, ingerült, rosszkedvű, harapós (bizalmas), kedvetlen, mísz
  • zsémbes, zsémbelődő, duzzogó, sértődött, nyűgös (bizalmas), házsártos, zsörtölődő, dörmögő, durcás (bizalmas)

összedől

ige
  • összeomlik, beomlik, bedől, ledől, leomlik, összerogy

réz

főnév
  • vörösréz
  • sárgaréz
  • rézkarc, rézmetszet, eau-forte (választékos), radierung (idegen)