ódivatú szinonimái
melléknév
- divatjamúlt, ómódi, ódon, avult, régimódi, régies, hajdani, régi vágású, azelőtti, idejétmúlt, elavult, elévült, túlhaladott, ósdi, avítt, maradi, özönvíz előtti, kivénhedt
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
nyel
ige
- lenyel, fal, faldos (tájnyelvi), töltöz (régies)
- habzsol, faldoklik (régies)
- magába fojt, tűr
- belélegez, beszív, befogad
mikroba
főnév
- mikroorganizmus (szaknyelvi), mikroszervezet (szaknyelvi), baktérium (szaknyelvi), kórokozó
őszinte
melléknév
- nyílt, nyíltszívű, egyenes, egyenes lelkű, igaz szívű (régies), szókimondó, közlékeny, igazmondó, igazszóló (régies) Sz: nem árul zsákbamacskát; nyelvén a szíve; nyitott kártyával játszik
- igaz, valódi, átérzett, keresetlen, közvetlen, kendőzetlen, leplezetlen, mesterkéletlen, baráti, meghitt, szívbeli, szívből jövő, színezetlen (régies), színletlen (régies), spontán, bizalmas (barátság)
lel
ige
- talál, ráakad, rábukkan, fölfedez, rátalál, kitud (tájnyelvi)
- (régies): gyötör, kínoz (betegség)
kacag
ige
- nevet, hahotázik, göcög (régies), hahotál (tájnyelvi)
- (gerle) (tájnyelvi): turbékol, búg, bukkurúz
ellentét
főnév
- ellentmondás, kontraszt (választékos), antagonizmus, oppozíció (szaknyelvi), antitézis (szaknyelvi), kontroverzia (idegen), differencia, diszharmónia, antonímia (szaknyelvi), diszparitás (szaknyelvi), polaritás (szaknyelvi)
- szembenállás, nézetkülönbség, nézeteltérés, összeütközés, konfliktus, viszály, feszültség
- (valaminek): ellenkezője, visszája, fonákja, fordítottja, inverze (szaknyelvi)
süvít, süvölt
ige
- zúg, sivít, visít, üvölt, ordít, fütyül, dudál, fúj, sípol, tutul (tájnyelvi), dúdol (tájnyelvi)
okád, okádik
ige
- hány, kihány, öklendez, felböfög, rókázik, rondít (bizalmas), eldobja a nyulat (szleng), nyúzza a rókát (szleng), kidobja a taccsot (szleng), kipakol (szleng), spukkol (szleng), csandázik (szleng)
- ont, lövell, zúdít, szór, kibocsát, sugároz, áraszt, kivet
nyakkendő
főnév
- nyakravaló, kravátli (régies), kultúrmadzag (szleng), bikakötő (szleng), bocikötél (szleng), csirkebél (szleng), tyúkbél (szleng), nyakló (régies), csokornyakkendő
öltöny
főnév
- férfiruha
- férfiöltöny
- ruha, felruha (régies), köntös, felöltő, ancúg (bizalmas), ruházat, viselet, öltözet, öltözék, salni (szleng), kultúröltözet (szleng)
olykor
határozószó
- néha, alkalomadtán, némelykor, néha-néha, hébe-hóba, egyszer-egyszer, egyszer-másszor, időnként, elvétve
öreg I.
melléknév
- idős, agg, megvénült, hajlott korú, koros, matuzsálem, veterán, élemedett, éltes, vén, kipróbált, trottyos (bizalmas), idejeveszett (tájnyelvi), öregecske (tájnyelvi) Sz: megette már kenyere javát; elhullatta már a csikófogait; a szöszt is pösznek mondja; a hamut is mamunak mondja; a cinterem felé fordult már a rúdja; a málét se rághatja; a kriptakulcsot keresi; alkonyodik a napja; attól is fél, hogy az árnyékban megbotlik; csisz el, csosz el, bocskor; csoszog, nem jár; csüng a feje bal felé; egyidős a postaúttal; egyik lába a koporsóban van; eleget próbálja a tűfokot, mégsem találja; elérte a sok péntek (tájnyelvi); elkopott a foga; elunta a frisset, csak a lassút járja; estefelé van; görnyed évei súlya alatt; három lábon jár; hosszú belet húztak neki; inában van már a lotyogó nadrág; kenyerének javát megette; kettő helyett hármat lát; kikopott a sátoros ünnepekből; leánya is vénasszony (nőről); már a bíróságból is kiaggott; már lotyog a nadrágja; már sok karácsonyi szilvát evett; másodszor gyermek; mihelyt botlik, mindjárt esik; nem mai gyerek; nem bírja már a farát; öreg, mint az országút; pép az étke; régen volt az, mikor az anyja emlőjét szopta; sok pénteket ért már; sok húsvéti bárányt megevett; sokat szólott neki a kakukk; szájában két foga tartja az istrázsát; szemheggyel lát, fülheggyel hall; tisztes korú; töpörtő az orcája; tudja, mikor veszett Belgrád; túl van már az innenen; unja már a frisset, csak a lassút járja; vén, mint a postaút; vénebb az országútnál; vénebb a tízparancsolatnál; vénebb a Mátránál; virág volt, kóró lett
- kemény, rágós, inas, porcogós, csimbókos (tájnyelvi)
- régi, ócska, viseltes, avult, kopott, ósdi, özönvíz előtti
- (idő) késő
- (régies): nagy
rendületlen
melléknév
- erős, szilárd, sziklaszilárd, mozdulatlan, kemény, fix (bizalmas), stabil
- állhatatos, megingathatatlan, rendíthetetlen, tántoríthatatlan, hajthatatlan, kérlelhetetlen, kipróbált, kitartó
- eltökélt, elszánt